01Tájékozódás
Követelmény-tájékoztató
Mi vonatkozik az üzemére: jogi és műszaki áttekintés, érthető nyelven.
Konzultáció foglalása →
Frissítve: 2026. május
Szerző: Szakértő neve · robbanásvédelmi szakértő
Szerző: Szakértő neve · robbanásvédelmi szakértő
Zónabesorolás
A zónabesorolás az az eljárás, amely a robbanásveszélyes tereket a robbanóképes atmoszféra előfordulásának gyakorisága és időtartama szerint zónákba sorolja. A besorolás dönti el, milyen védelmi szintű (Ex-jelölésű) berendezés használható az adott helyen — ezért minden robbanásvédelmi intézkedés alapja.
Mi a zónabesorolás?
A zónabesorolás célja, hogy minden olyan teret, ahol robbanóképes atmoszféra alakulhat ki, a veszély valószínűsége szerint kategorizáljon. Külön rendszer van a gázokra-gőzökre és külön a porokra. A besorolás nem öncél: ez határozza meg, milyen berendezés-kategória és Ex-védelmi mód engedélyezett az adott helyen, és ez kerül a robbanásvédelmi dokumentációba is.
Gázzónák: Zóna 0, 1, 2
A gáz, gőz vagy köd alkotta robbanóképes atmoszférára három zóna vonatkozik:
Zóna 0
Olyan tér, ahol robbanóképes atmoszféra tartósan, hosszú ideig vagy gyakran van jelen. Tipikusan zárt technológiai terek belseje, pl. tartályok, edények gőzterének belseje.
Zóna 1
Olyan tér, ahol normál üzem során alkalmanként kialakulhat robbanóképes atmoszféra. Például töltő- és lefejtőhelyek közvetlen környezete.
Zóna 2
Olyan tér, ahol normál üzemben nem valószínű a robbanóképes atmoszféra, és ha mégis kialakul, csak rövid ideig áll fenn. Tipikusan a Zóna 1 körüli, tágabb környezet.
Porzónák: Zóna 20, 21, 22
A gyúlékony por alkotta robbanóképes atmoszférára a gázzónákkal analóg, de attól független rendszer vonatkozik:
Zóna 20
Por-atmoszféra tartósan, hosszú ideig vagy gyakran van jelen — pl. silók, szűrők, zárt szállítóberendezések belseje.
Zóna 21
Por-atmoszféra normál üzemben alkalmanként kialakulhat — pl. töltőpontok, gyakran nyitott berendezések környezete.
Zóna 22
Por-atmoszféra normál üzemben nem valószínű, és ha mégis, csak rövid ideig áll fenn. Gyakran a lerakódott por felkavarodásából ered.
A porzónáknál külön figyelmet érdemel a lerakódott por: a felületeken összegyűlt por felkavarodva önmagában is robbanóképes felhőt képezhet, ezért a takarítási rend a védelem része.
Hogyan készül a besorolás?
A besorolás a vonatkozó szabványok szerint történik: a gázterekre az MSZ EN 60079-10-1, a poros terekre az MSZ EN 60079-10-2 ad módszertant. A folyamat lényege:
- A gyúlékony anyagok és jellemzőik azonosítása.
- A kibocsátási források feltárása (hol, milyen gyakran szabadulhat ki anyag).
- A kibocsátás fokának értékelése (folyamatos, elsődleges, másodlagos).
- A szellőzés hatásának figyelembevétele.
- A zónák típusának és kiterjedésének meghatározása.
Ez szakértői mérlegelést igényel — a túl tág besorolás fölösleges költséget, a túl szűk pedig kockázatot jelent.
Zónatérkép és zónabesorolási rajz
A besorolás eredményét zónabesorolási rajzon kell rögzíteni: alaprajzon és szükség szerint metszeten ábrázolva, hol kezdődik és meddig terjed az egyes zóna. Ez a rajz teszi a besorolást a gyakorlatban használhatóvá — eszerint választják ki a berendezéseket és tervezik a karbantartást.
A gyakorlatból
A gyakorlatból
- Helyszín
- Oldószert használó felületkezelő üzem.
- Amit találtunk
- A teljes csarnokot egységesen Zóna 1-nek sorolták be „biztonságból".
- Miért számít
- A fölösleges besorolás miatt drága, magasabb kategóriájú berendezéseket kellett volna telepíteni az egész területre. Egy szabványos, forrásalapú újrabesorolással a Zóna 1 a tényleges kibocsátási pontok köré szűkült, a többi tér Zóna 2 vagy zónán kívüli lett — jelentős megtakarítással, a biztonság csökkenése nélkül.
Élesítés előtt cserélje le egy valós, anonimizált EPDS-esetre.
Letölthető zóna-gyorsútmutató
Letölthető · PDF · ingyenes
Zónabesorolási gyorsútmutató
Egylapos összefoglaló a gáz- és porzónákról, a hozzájuk rendelt berendezés-kategóriákkal — hogy egy pillantással lássa, mi hova tartozik.
| Zóna | Közeg | Robbanóképes atmoszféra | Megengedett kategória |
|---|---|---|---|
| 0 | gáz/gőz/köd | tartósan, hosszan vagy gyakran | 1G (EPL Ga) |
| 1 | gáz/gőz/köd | normál üzemben alkalmanként | 2G (EPL Gb) vagy magasabb |
| 2 | gáz/gőz/köd | normál üzemben nem valószínű, rövid | 3G (EPL Gc) vagy magasabb |
| 20 | por | tartósan, hosszan vagy gyakran | 1D (EPL Da) |
| 21 | por | normál üzemben alkalmanként | 2D (EPL Db) vagy magasabb |
| 22 | por | normál üzemben nem valószínű, rövid | 3D (EPL Dc) vagy magasabb |
Ökölszabály: minél gyakoribb és tartósabb a veszély, annál szigorúbb a berendezés-kategória. A pontos besorolás mindig szabványos, forrásalapú elemzést igényel.
Hogyan segítünk?
Válassza ki, hol tart most — a zónabesoroláshoz az Initial Discovery & Scope az ajánlott belépési pont.
02Felmérés
Gap assessment
Hol tér el a jelenlegi besorolás a valóságtól — súlyozva.
Konzultáció foglalása →03Ehhez ajánlott
Initial Discovery & Scope
Helyszíni felmérés és a hatókör meghatározása — pontos zónabesoroláshoz.
Időpontkérés →Gyakori kérdések
Mi a különbség a Zóna 1 és a Zóna 2 között?
A Zóna 1-ben normál üzem során is alkalmanként kialakul robbanóképes atmoszféra; a Zóna 2-ben normál üzemben nem valószínű, és ha mégis, csak rövid ideig áll fenn.
Mi a különbség a gáz- és a porzónák között?
A 0/1/2 zónák gázra, gőzre és ködre vonatkoznak, a 20/21/22 zónák gyúlékony porra. A két rendszer független, de ugyanazon a helyen mindkettő előfordulhat.
Ki végezheti a zónabesorolást?
Robbanásvédelemben jártas szakértő, a vonatkozó szabványok (MSZ EN 60079-10-1 és -10-2) alapján.